Életrajza:

Adatok:
1918 - Bolváry Géza filmszínészképző iskolájába jár
1919 - leforgatja első filmjét, Berlinben
1921 - Bécsben Max Linder filmjeiben
1921 - 1925 - Magyarországon és Németországban forgat majd egy tucatnyi filmet
1925 - a magyar származású Samuel Goldwin felfedezettjeként az USA-ban
1925 - 1929 - Amerika-szerte ünnepelt némafilmcsillag, Rudolf Valentino, Garry Cooper, Ronald Colemann
partnere, a Metro-Goldwin-Mayer kiemelt női sztárja.
1927. június 26-án - életre szóló házasságot köt Rod la Rocque-val, a sztár színésszel, s producerrel
1930 - visszavonul, mert angol-magyar akcentusa nem alkalmas a hangosfilmre
1930 - 1955 - a férje mellett asszisztens filmjeiknél
1950-es években - női golfbajnokságokon szerepel sikerrel
1969 - férje halála
1969 - 1991 - visszavonultan él, barátain és ismerősein kívül szinte senkit sem fogad
1991 - a St. John of God Convalescent Hospitálban, Californiában, feltehetően 93 évesen elhunyt

Életútja részletesebben

A szürke Práter utcából indul a világhírű sztár

Édesapja, Bánky Koncsics János K.u.K. tisztviselő és irodavezető, később az osztrák-magyar hadsereg felbomlása után már mint szerényen élő pesti rendőrőrmester ismeretes. Édesanyja Ulbert Katalin színésznő. Vilma édesapja akkori állomáshelyén, Nagydorogon születik meg, s rövidesen Budapestre kerül a család, az édesapa áthelyeztetése kapcsán. A Práter utca egy csendes házában élnek Vilma bátyjával, Gyulával és húgával, Gizivel, vagy Gizussal, ahogy a családban szólítják. Iskolai tanulmányait az Egressy úti Polgári Iskolájának leányosztályában végzi négy esztendőn keresztül. Mint ahogy az osztálytársak visszaemlékeznek, a IV/b osztály harmadik padjában ült Koncsics Vilma, a kis szőke Gretchen-frizurás, halk szavú leányka. Osztályfőnöke Tóbisch Mária, akinek emlékére 1930-ban, tizenhat évvel később, a hálás egykori diáklány egy 100 dolláros alapítványt hív életre.

A meghatározó iskolai évek

Vilma az iskolában működő önképző kör kapcsán érez magában először elhivatottságot a színészi pálya iránt. Meséli padtársa, Buzay Margit, és barátnője Kelemen Irén, hogy Vilma egy alkalommal az önképzőkör délutánján mindenkit bekent a kályhából nyert korommal, és betanította a manók táncát a jelenlévőknek. Amikor már épp jól ment minden lépés a Peer Gyntből, épp akkor lépett be osztályfőnökük, és lett 2 óra elzárás az eseményből. Tóbisch Mária egyébként gyakran faggatja későbbi szándékai felől a kis Koncsics lányt, aki erre minduntalan azt feleli, hogy ő márpedig színésznő szeretne lenni. Ilyenkor Mária néni, az osztályfőnök rendszerint kioktatja, hogy "...a színi pályához nem elég fiam, ha valaki szépen szaval, oda összeköttetések is kellenek, ahhoz hogy igazán színésznő lehess, és ugyan hol szerzel te, Koncsics fiam, összeköttetést ehhez?" Azután sok évvel a két barátnő ment el Tóbisch Máriával Bánky Vilma első magyarországi filmbemutatójára. A vetítés után kisodródó tömegben ennyit mond Mária néni:"Látod, fiam, mindig mondtam, hogy Vilmából még a végén nagy színésznő lesz..."

A kis pesti gépírólány nagy karrierje

A polgári iskola után a kereskedelmibe iratkozik be, majd tisztviselőként dolgozik. A kis pesti gépírólány egy délután elhatározza, hogy órákat vesz filmjátszásból. Beiratkozik, majd elvégzi a Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona által vezetett Star Filmiskolát, és filmszínésznői végzettséget szerez. A Star Filmgyár által forgatott "Tavaszi szerelem" című magyar némafilmben játszik egy epizódszerepet. A kis szerep nyújtotta néhány jelenetével annyira felkelti a szakértők érdeklődését, hogy németországi filmszerepre szerződtetik ennek kapcsán. A "Tavaszi szerelem"-forgatás sikerének köszönhetően egyébként Somlay Artúr magántanítványává fogadja, s Vilma hónapokon keresztül tanulja nála a színészmesterséget, még berlini elutazása előtt. Jelentősebb szerepben először azonban 1919-ben áll felvevőgép elé Berlinben, amely kapcsán a szőke, kék szemű, jó megjelenésű és tehetséges színésznőre felfigyel a filmvilág. A híres magyar filmrendező, Balogh Béla filmjében szerepel először, az "Im Letzten Augenblick"-ben ("Az utolsó pillanatban") 1919-ben.

Bánky filmcsillag lesz

Aztán hazajön, majd néhány hónap elteltével valósággal versengenek érte a filmgyárak. 1921-ben Bécsben forgat, Max Linder a híres sztár partnernőjeként két filmben is játszik, "A szerelem bolondjá"-ban, és a "Cirkusz királyá"-ban. Később Bolváry Géza Münchenbe hívja filmezni, mert Ő épp az Ermelka Filmgyárnál dolgozik, s tanítványának is szerepet talál néhány filmben. Ezt követően hazakerül Magyarországra, és minthogy filmes lehetősége nem akad, leszerződik a Belvárosi Színházhoz. Ám jobbára epizódszerepeket játszik színházában. 1921-ben néhány magyar némafilm forgatására érkezik haza, de többnyire Berlinben él 1925-ig, és filmez. Közben egy Magyarországon forgatandó német némafilm kapcsán újból felvevőkamerák elé áll itthon. A forgatás alatti napokban érkezik Budapestre Samuel Goldwyn, a legnagyobb amerikai filmtröszt vezére, aki Európából néhány kiváló színészt akar Amerikába vinni. Fényképek útján már korábban felhívják a figyelmét Bánky Vilmára is. 1925-ben "...a Gyarmat utcai Corvin filmgyár kis műtermében dolgoztam, primitív jupiterlámpák fényében, amikor hírül hozták, hogy az amerikai Goldwyn filmgyáros beszélni szeretne velem, és szó van arról, hogy esetleg le is szerződtet. Őszintén mondom, én el sem akartam menni Goldwynhoz, olyan hihetetlennek tűnt fel előttem, hogy a nagy amerikai filmdirektor esetleg szerződtetni akar..." - kezdetben kollegiális ugratásnak tűnik, ami aztán később valósággá lett.
Goldwyn behívatja a színésznőt, Bánky azonban a megadott időpontban nem tud jelen lenni a személyes meghallgatáson, mert a felvételek vezetője, Manfred Noa akkorra pont forgatási időt tűz ki Bánkyval. A valóságban azonban nem szeretné, ha találkozna a filmcár és a színésznő. Bánky a felvételek alatt értesül arról, hogy Goldwyn váratlanul elhagyja Budapestet, korábban, mint azt tervezte volna. Találkozásuk, úgy tűnik, végleg meghiúsul. Bánky Vilma azonban a hír hallatán "meglép" a forgatásról, kosztümben, sminklemosás nélkül, taxit fogad, és percek alatt ér ki szinte a Keleti pályaudvarra, ahol az indulás előtt még búcsúzkodó Goldwinhoz lép. A néhány perces megbeszélés Bánky életében maga a fordulat, mert ettől fogva az MGM-birodalom egyik kiemelt színésznője lesz, jó néhány esztendeig.
1925-től az USA-ban dolgozik Samuel Goldwin személyes felfedezettjeként. (A Metro Goldwin Mayer, az MGM Filmgyár "Goldwin"-része.)

Bánky, a szupersztár, aminek azért vannak hátrányai

Sam Goldwyn egyébként nem bíz a véletlenre semmit. Akkor egyedülálló módon ötszázezer dollárra biztosítja Bánky Vilmát egy biztosító társaságnál, természetesen Sam Goldwyn javára, hogy Vilma testi épségét megőrizze a forgatásokra. Szigorú előírások szerint kell élnie. Nem szabad repülőgépre ülnie, csak hajóval közlekedhet, akárcsak későbbi férje. Ha lovagol, ami Bánky egyik kedvenc elfoglaltsága még gyermekkorából, szóval még ha lóra "száll" is, csak sétalovaglást tehet, a rizikós ugratás egyszerűen tilos. Továbbá mindenféle képrögzítő eszközzel Bánkyt megörökíteni nem szabad Samuel Goldwin belegyező tudta nélkül. Például 1928 őszén Budapest székesfőváros elhatározza, hogy portét festet Bánkyról, amihez Sam Goldwin személyes beleegyezése szükséges, akárcsak a pesti tartózkodásakor történő fotografálás és híradófilmezés esetén.

Bánky Vilma, az első "megtervezett" jelenlétű amerikai sztár

Sam Goldwin megtervezett, tudatos "márkabevezetési" kampányt szervez a törékeny, egyébként 163 cm magas, tengerkék szemű, szőke európai szépség amerikai bevezetéséhez, amely kampány "The Hungarian Rhapsody" néven válik ismertté. 1925-ben a filmtörténet első ilyen akciójára kerül sor. Amerika-szerte, Bánky megérkezése előtt már jóval, képeslapok tömkelegét kapni, amelyek mind a szépséges csillagot ábrázolják; magazinok címlapján jelenik meg, s az elkészült filmekhez később is emlékeztetőket lehet vásárolni, fotókkal. A Színházi Élet tudósítója New York-ból hírt adva hatalmas neonreklámokon, óriásplakátokon utcákat keresztbe átívelő Bánky arcképével, nevével dekorált reklámokról számol be meglepődve. Első filmje után valósággal Bánky-lázban ég Amerika, Sam Goldwin remek jó szervezésének köszönhetően. Rudolf Valentino, a fiatal színész állandó partnere lesz, váratlan és tragikus halálát követően (1926. augusztus 23.) pedig az őt felváltó Ronald Colmann a visszatérő partner. Rudolf Valentino utolsó filmjét, a "Sejk fia" című némafilmet, amelynek női főszereplője Ő, szinte az egész világ átveszi. Kairótól Athénon át Londonig, Berlinben, egész Dél-Amerikában, Prágában éppúgy, mint Budapesten vetítik, hónapokon át teltházzal.

Ronald Colmann és Banky, az ideális amerikai pár

Ronald Colmann volt hivatva az MGM-nél pótolni az igen népszerű Rudolph Valentinót, s így mint hősszerelmes lesz partnere Bánkynak, akit később, nagyobb sikerrel, a kezdő Gary Cooper vált föl. Ronald Colmann és Vilma Banky az ideális amerikai színészpáros, legalábbis így emlegeti őket a szakma és a sajtó New Yorktól Pennsylvaniáig. Épp ezért okoz meglepetést az, hogy 1927. június 26-án házasságot köt a francia származású amerikai filmszínésszel, Rod la Rocque-val, aki kezdetben mint némafilmszínész szerez népszerűséget, később már mint Samuel Goldwyn producere válik ismertté.
Ronald Colmann nevével 1926 decemberében már itthon is találkozhat a közönség, hisz az amerikai bemutató után nem sokkal Magyarországon is vetítik első közös, nagysikerű filmjeik egyikét, a "Fekete angyal" című filmet. Bánky Vilma bájos kis úrilányként jelenik meg egy angol tüzérkapitányt alakító Ronald Colmann oldalán. Romantika, háború, családi békét feldúló férfidac, a harc értelmetlensége, gyász és könny, az örök szomorúság jelenik meg a némafilmben, ami akkor világsiker. A filmet George Fitzmaurice rendezi, és a népszerű némafilm-amoroso, Colmann oldalán játszó Banky, ha lehet, még ismertebb, és talán akkoriban a legnépszerűbb magyar-amerikai színésznő. Házukban rendszeres fogadások zajlanak, amin jobbára az Amerikában élő filmes magyarok találkoznak, de számos más hollywood-i kollégájuk is látogatójuk.

A házaspár élete a Beverly Hills-ben:

Bánky Vilma házassága, sok hollywood-i sikertörténettel ellentétben, egy életen keresztül tartó meghitt baráti kapcsolat, amely valóban a sírig, egészen la Rocque 1969. október 15-én bekövetkezett haláláig tart.
1928-ban a Színházi Élet tudósítója beszélget Bánkyékkal életükről, magánéletükről. Ebből derül ki az is például, hogyha napközben filmezniük kell, nyolckor kelnek, gyakrabban azonban hétkor van az ébresztő, viszont mindig együtt reggeliznek, és általában kilencre kell beérniük a filmgyárba. Ha épp egyiküknek van forgatási napja, a másik kocsival elkíséri a filmgyárba. Ekkoriban négy autóval rendelkeznek. Egy nyitott és egy csukott Rolls Royce, egy Lincoln Limousine és egy Fordból áll a sztárok autóparkja. Moziba inkább magán-filmvetítésekre járnak, kerülik a feltűnést, jobbára Cecil B. Mille magánvetítőtermébe mennek, ami után kis beszélgetés és társadalmi élet, majd haza. Otthon mindkettejüknek külön hálószoba, külön fürdőszoba, ám a reggeli-vacsora rendszerint együtt zajlik. Másnapi felkészülés és szereptanulás a hálószobában. Folyó munkáról keveset beszélnek, inkább már csak azután, amikor az elkészül. Bánky Vilma az otthonról hozott háztartásvezetés tudományával itt Amerikában elismerést vív ki. Pedig - mint mondja - nem nagy kunszt, szemmel tartja a spájz dolgait, és folyvást figyel a kiadásokra, a luxusnak számító, elhagyható költségeket eleve kihúzza. Az európai származású Rodnak tetszik és imponál ez a szemlélet, és alapjában véve maga sem vágyik a hétköznapi szintre emelt luxusra. Talán az egyik luxus életükben az, hogy Bécsből hozatnak szakácsnét, aki mindennap európai ételeket főz, és szabadidejében Bánky Vilma maga is számos magyar ételre betanítja az asszonyt. Nem vendéglőben, hanem hazai koszton tartja férjét, ebédjét mindennap vagy elviteti, vagy maga viszi férjének. Ennyi a luxus életükben, és talán a házuk, amely Los Angelesben a Beverly Hills legszebb épületeihez tartozik. Bár miután Vilma a kaliforniai klímát nehezen viseli el, Észak-Kaliforniában, Arrowhead Lake-ben házat vásárolnak, amely hely időjárási viszonya jobban közelít az európaihoz. Miss Marion Menley a társalkodónője, aki hazautazásai alkalmával is vele tart.

Budapesten a világsztár

1928-ban hazatér hosszú idő után, de ekkor már mint világsztár. A Színházi Élet közönségtalálkozót hív életre, ami tömegjelenetté fajul. Harminc kirendelt rendőr szükséges az emberek féken tartásához. Bánky Vilma mosolyogva és rendíthetetlen nyugalommal állja a rohamot, órákon keresztül ül és osztja az autogramot. Külföldi tudósítók faggatják közben, majd a Magyar Filmiroda, valamint a Magyar Híradó kamerája elé is áll. Afféle igazi amerikai világsztár Pesten. Vacsorát rendeznek tiszteletére, fogadásokra jár, a kor neves magyar politikusai, előkelőségek és színész kollégák jelennek meg egy-egy tiszteletére rendezett esten. A Parlamentben tesz látogatást. Majd minden lépéséről beszámolnak a lapok. Bánky Vilma bankba megy, Bánky Vilma meglátogatja szüleit Pestszentlőrincen... stb. Szinte lépni se tud a kísérők és a tudósítók gyűrűjében járva. A hatást csak fokozza férje megérkezése. Egy igazi hollywood-i sztár házaspár Budapesten. A hazai sajtó címoldalára kerülnek a politikai és az épp mélyrepülést végrehajtó gazdasági hírek közepette.

Bánky Vilma visszavonul

A hangosfilm megjelenésével Bánky korábbi sztárhelyzete megszűnik igen gyorsan. Erős akcentusa, ugyanakkor gyenge, halovány hangja zavaróan hat, hangorgánuma nem megfelelő, így korábbi szerződését, amely 1930. április 10-én jár le a filmgyár nem újítja meg. A kommunikációban persze Bánky nem újítja meg heti ötezer dolláros szerződését, és a "teljes visszavonulás gondolatával foglalkozik." Rövidesen újabb sztárok érkeznek, jóvalta fiatalabbak, kitűnő angolsággal beszélők, tehetségesek, és főképp amerikaiak. Hozzá kell tenni, hogy a hangosfilm teljesen más filmezési eljárást kíván a színésztől. Az erős érzelmeket kifejező gesztusokat, mozdulatokat, a természetellenesen maníros viselkedésformát egy bensőségesebb, őszintébb hatású intim játék váltja fel, amely színészi játékstílus változáshoz az átállási idő forgatási hetekben mérhető csupán. Nem is azonnal látszódik a különbség adott pillanatban, hogy a hangosfilm megjelenésével a film egy csapásra egy új úton halad tovább ezután. Kevés némafilmszínész válik alkalmassá a hangosfilm számára. "...nem szeretem a beszélőfilmet. Az első és egyetlen talkiem eljátszása után elhatározott szándékom volt, hogy újabb beszélőfilm helyett inkább a színpaddal próbálkozom" - nyilatkozza Bánky Vilma 1930 augusztusában Budapesten.

Bánky a Broadway-n

Bánky Vilma szakít a filmmel, és az 1930 őszétől kezdődő évadban a Broadway-n eljátssza Anita Loos "Paprika" című magyar témájú darabjában a dzsentry Németh Péter feleségét, Sybillt. A történetben a férj próbára teszi feleségének a hűségét egy jóképű jó barát segítségével, de természetesen Sybill átlát a szitán, és férjével "csalja" meg férjét. A darabbéli szeretőnek kínálkozó jó barát nem más, mint férje, Rod la Rocque. A darab sikeres, szép számmal megy a Broadway egy színházában. Bánky - még jó néhány színpadi próbálkozásnak tekinthető produkciót követően - visszavonul a színpadtól is. Egyebek mellett Byron-verseket szaval férjével felváltva New Yorkban, a Broadway egyik színházában, de akkor már nincs sikerük vele. Az örökszerelmes lány és az amorózóként elkönyvelt férj megbukik a klasszikus versekkel.

Vilma Banky átértékeli az életet

1931-32-ben filmez Németországban utoljára . Férje, Rod la Rocque még számos hangosfilmet készít, míg felesége Bánky Vilma végleg visszavonul, mind a filmtől, mind pedig a színpadtól. Az óhazával a politikai változásokig tartja a kapcsolatot, jobbára levelezés útján. Barátságot tart fenn a hollywood-i magyarokkal, háza nyitott az otthonról érkezők előtt. Befolyását, ismeretségét felhasználva segíti Dénes Oszkár, Lukács Pál, Lengyel Menyhért, Molnár Ferenc, Bús-Fekete László és a többi kinti magyar pályájának amerikai alakulását. Többször látogat haza, hol egyedül, hol férjével érkezve. Bánky lassan átértékeli maga körül a világot. Képes arra a legnagyobb áldozatra, ami egy valaha sztárhelyzetben lévő színésznőtől egyedülálló, hogy teljes mértékben alárendelje magát az akkor még aktívan filmező, és kiemelt sztárhelyzetben lévő férj karrierjének. Bánky Vilma férje asszisztense lesz, la Rocque szerint nélkülözhetetlen társ a munkájában, egyeztet, időzít, tárgyal, kézben tartja a férj film körüli ügyeit.

Bánky Vilma a hangosfilm-forradalomról

Ebben az időszakban, mint mondja: "egyetlen téten sokszor mindent megnyer, vagy mindent elveszít" az ember, és tulajdonképpen ebben az időszakban Bánky már nem kerül a nyertesek közé. "... teljesen megváltozott, átalakult minden, olyan, mint Bábel lehetett ég felé törő tornyának romba dőlése után. Vagyonok, karrierek, emberek, sorsok omlottak össze a némafilm halála után. (Tegyük hozzá hetek, hónapok alatt. Szerk.) Új arcok, új emberek, új színészek, új színésznők mindenütt... Röviddel elutazásom előtt férjemet elkísértem egy filmgyár irodájába. A hónapokkal ezelőtt még hatalmas, mindenható general manager most az előszobában ült. Bejelentő titkár lett. Az új general manager pedig nem más, mint a fia. Ez is a beszélőfilm-forradalom eredménye. Amerika nem ismeri a szentimentalizmust, nem ismeri még a személyi és családi vonatkozásban sem, s talán senki sem csodálkozik azon, hogy az apa a fiánál lett titkár. Ez az élet... a rohanó, a lüktető, kíméletlen amerikai élet. Érdekes. Izgalmas. De szeretem. Mint amikor egy hatalmas játékasztal mellett, úgy ül az ember Amerikában. S egyetlen téten sokszor mindent megnyer, vagy mindent elveszít..."

Bánky néni itthon

A szülők korábbi belvárosi bérlakását felváltja kezdetben Pestszentlőrincen egy szerényen berendezett, és kívülről egyszerű kinézetű családi ház, Fedák Sári villája közelében. Az 1930-as években itt él a család itthon maradt része. A család további sorsáról nincs információnk. Viszont azt szemtanúk által tudni lehet, hogy édesanyja a II. világháború alatt és után már Hódmezővásárhelyen, a Csillag utca 3. szám alatt él. Valószínűsíthetően a háború elől menekül vidékre, hisz Pestszentlőrinc az érkező orosz csapatok első támadási helye a főváros ellen. A későbbi offenzívának egyik bázisa ez a vidéke Pestnek, az orosz csapatok egyik olyan állomáshelye, ahonnét több hónapon keresztül támadják a fővárost 1944-1945 fordulóján. ( Az ekkor kialakított ideiglenes centrumot, a később "orosz laktanya" néven ismert körzetet, csak 1990-ben, 45 évvel később hagyják el a szovjet erők. ) A lányára büszke Bánky néni a háború vége felé tehát a hódmezővásárhelyi házak egyikében, ma már átépítetten, de egykor díszes kapuzattal ugyan, szerényen és takarékosan él, büszkén mutogatja lánya fényképét a szomszédoknak, jó ismerősöknek, amelyet Amerikából kap időről időre a lányáról szóló magazinok társaságában. Az édesanya valamikor a negyvenes évek vége felé hunyt el, emlékeznek az ismerősök. Azonban azt nem őrizte meg az emlékezet, hogy itthon látták-e a temetés kapcsán, vagy sem a lányát, ha itthon is volt ekkor, nem érkezett feltűnő pompával, annyi bizonyos. A házat mindenesetre eladják, s a Bánky család további hollétéről nincs jelenleg információnk. Sok jel arra mutat, hogy Bánky Vilma a háború után nem látogat haza többet.

Rod és Vilma

Lassan elfeledett mozisztárrá lesz, kevesen emlékeznek egykori sikereire, de ekkor egy új szerepkörben tűnik föl az 1950-es években. Bánky Vilma professzionális női golfversenyeken szerepel jelentős sporteredményeket elérve, és ismét a magazinok élére kerül. Igazi boldogságban él férjével a Sunset Boulevard-i házukban, Rod haláláig. Bánky még nyolcvanéves korában is aktívan golfozik. Férje halálát követően visszavonultan él, szűk baráti körét megtartva házában. Botrányoktól mentes életvitelével kitűnik a Sunset Boulvard zajos sztármiliőjéből. Számtalan kiadó, ügynökség, iroda, és filmvállalat képviselője keresi az idős hölgyet életrajzának kiadásával, megfilmesítésével, de elzárkózik mindenféle publicitás elől. A californiai St. John of God Convalescent Hospitálban hunyt el 93 éves korában. Végrendelete értelmében rászoruló, tehetséges gyerekek számára tanulásukat, továbbtanulásukat támogató alapítványt hoznak létre, "Banky-La Rocque Foundation" néven, 1 millió dolláros alapítóvagyonnal, amely mind a mai napig jól prosperál, aktívan működik.
Vilma Bankyt a némafilm időszak legnagyobb színésznőjeként tartja számon az amerikai, és az egyetemes filmtörténet. Itthon, Magyarországon emléke elhalványult mára, filmjei alig ismertek, nevét és munkásságának sovány kivonatát már csak a lexikonok tartják nyilván.

Linkek:

Fotogaléria

Bánki Vilmáról mindent tudni - angol nyelvű honlap

Forrás:

Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Nagy Filmlexikon I. kötet. - Akadémiai Kiadó, Bp., 1971.
Hont-Staud: Színházi kislexikon - Gondolat Kiadó, Budapest, 1969.
dr. Németh Antal: Színészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930.
Sz. Gy.: Bánky Vilma IV/b o.t. - 1932. 4. Sz.
Váró Andor: Bánky Vilma Anita Loos "Paprika" című darabjában - Színházi Élet, 1930. 35. sz.
Heuman Károly: Bánky Vilma szülei nyilatkoznak... - Színházi Élet, 1930. 10. sz.